Megvadultak a románok, Spanyolország útját követik: sokkoló váddal támadják Magyarországot
Komoly üzletet akadályoznának meg.
Égető szükség lenne arra, hogy hazánknak legyen egy világos, valóban megtárgyalt és legalább az újságolvasó nyilvánosság előtt ismert terve arról, miként lehet biztosítani az ország energiaellátását a közeli és távolabbi jövőben.
„A jelenleg 2000 megawatt kapacitású paksi atomerőmű adja az ország áramtermelésének negyven százalékát. Ez a rendszer irányíthatóságát figyelembe véve egészséges arány, de mivel egy atomerőművet nem lehet »fel- és letekergetni« a fogyasztói igényekhez igazodva, felvetődik a kérdés, mi lesz a két új, összesen ugyancsak 2000 megawattos blokk belépése, vagyis a kapacitások megduplázása után a régi egységek fokozatos leállításáig tartó időszakban. Lehet persze, hogy a »felesleget« exportálni tudjuk majd – például a német iparnak, amely egyre inkább versenyhátrányt szenved a megújuló források növelése miatt dráguló villamos energia miatt –, de előfordulhat, hogy nem lesz mód kivitelre vagy más rendszer-irányítási eszköz bevetésére minden esetben, amikor erre szükség lenne. És itt jön a képbe az energiatárolás kérdése, s vele a Duna.
A Magyar Villamos Művek nemrégiben cáfolta, hogy a paksi bővítés kapcsán szükség lesz egy szivattyús-tározós erőmű megépítésére – a korábban a Dunakanyarba tervezett egység tervét a vízlépcső-beruházás leállítása, végső soron a rendszerváltás elsöpörte –, ám mérnöki berkekben makacsul tartja magát az a vélemény, hogy enélkül bajos elképzelni az építkezést. Ráadásul egyesek szerint a régi paksi blokkok fokozatos leállítása után is lenne létjogosultsága az energiatárolást lehetővé tevő megoldásnak, hiszen nagy teret nyitna a megújuló források, például a szél- vagy a napenergia felhasználásának a rendszerben.
A fentiekben már említett energiastratégia egyik lehetséges forgatókönyvként számba veszi a nukleáris kapacitások és a megújuló források együttes bővítésének lehetőségét. Eszerint talán ez a legdrágább megoldás mind közül, de egyszersmind ez szolgálja legjobban a szén-dioxid-kibocsátás visszafogását. Akárhogyan is, áramra a jövőben is szükségünk lesz, s az is biztos, hogy középtávon, mondjuk 2050-ig sok-sok ezer milliárd forintot kell fordítani fejlesztésekre az energetikában. Elég nagy összeg ez ahhoz, hogy egy kicsivel többet beszéljünk a forgatókönyvekről.”